Bez granica 2019

Ady Endre és Arany János nyomában, Biharban és az Érmelléken, túra a Pádis –fennsíkon, kolozsvári városnézéssel

A Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola és Kollégium és a Hercegszántói Horvát tanítási nyelvű Óvoda és Áltanános Iskola 7. osztályos tanulói közösen vettek részt a Határtalanul pályázat keretén belül megvalósított 4 napos erdélyi kiránduláson 2019. május 6-9.
Az első napon először Nagyszalontára látogattunk, ahol Arany János szülőhelyét néztük meg, és Arany János verseket szavaltunk. Megnéztük a helyszínen a kiállítást, majd ellátogattunk a Csonka toronyhoz. Itt az udvarban egy rövid helyismereti összefoglalót hallgattunk meg a honismereti vezető előadásában.
Következő helyszínünk Nagyvárad volt, ahol megnéztük a város nevezetességeit, a kávéházakat, ahol Ady gyakran megfordult; az Emke kávéházat, ahol a költő Lédával ismerkedett meg. Az Emke közelében található Nagyváradi Napló épületét is megtekintettük, ahol Ady dolgozott, a Royal kávéházat, és az Állami Színház épületét.
Este érkeztünk meg Magyarremetére, szállásunk helyszínére.
Második nap első helyszínünk Köröstárkányban volt, Gábor Ferenc neves író és helytörténész mesélt nekünk a tárkányi nyelvről, szokásokról, hagyományokról, és leróttuk kegyeletünket az 1919. áprilisi román vérontás áldozatai előtt.
Ezután Erdély egyik legszebb és leglátványosabb cseppkőbarlangját néztük meg, amit fakultatív programként iktattunk be a programba. Ezt a barlangot Medve barlangként is emlegetik, mert a legenda szerint több ezer éve kihalt medvék csontvázait is láthattuk a barlangban, köztük volt olyan, mely teljesen ép maradt; ilyenből állítólag csak négyet találtak a világon.
A gyönyörű természeti képződmény megtekintése után következett a túrázás esőben a Pádis fennsíkra. Ahogy gyalogoltunk felfelé, egyre változott a csapadék halmazállapota, így a felérve a fennsík magasabb területeire már havas táj fogadott minket, s egy rövid hógolyózásra is sor került.
A vad hegyi patakok, vízesések, víznyelők, szűk szurdokok és a gyönyörű erdő mesés hangulatát a folyamatosan szitáló eső sem rontotta el, de azért este fáradtan, elázva érkeztünk meg a meleg faházakba, ahol jólesett a pihenő és a meleg vacsora.
Este még Magyarremetén megtekintettük a Református templomot, ahol a tiszteletes érdekes előadása után a gyerekeknek még számtalan kérdésük volt, ami arról árulkodott, hogy nagyon nyitottak és érdeklődőek voltak.
Harmadik napunk első állomása Király –hágó volt, megnéztük itt a csodálatos panorámát, mely Erdélyre nyílik, s közben Gábor, a honismereti vezetőnk beszélt Erdély Magyarországtól való elszakításáról.
Következő helyszín Csucsa volt, egy hatalmas parkban található a kastély és a ház, ahol egykoron az Ady és Csinszka élt, Csinszka versekkel róttunk le tiszteletünket a költő előtt. Megtekintettük itt a kalotaszegi népviseletet bemutató kiállítást is, ismerkedtünk a tájra jellemző motívumokkal.
Kalotaszentkirályon megemlékeztünk Ady szobránál és körbesétáltunk a helyi református templom udvarában. Utunk innen A körösfői vásárra vezetett, ahol szuveníreket vásároltunk és megpihentünk egy kicsit.
A nap utolsó állomása Kolozsvár volt, Mátyás szobránál közös csoportképet készítettünk a főtéren, majd felolvastuk Ady sokat emlegetett írását: „S ha Erdélyt elveszik?”, ebben a műben már felsejleni vélte a költő a trianoni katasztrófa bekövetkezésének lehetőségét. Megnéztük a szobor mögött elhelyezkedő Szent Mihály templomot, majd ellátogattunk Mátyás király szülőházához is. Záró programként felmentünk a kilátóhoz a fellegvárba, ahol ismét csodálatos panoráma tárult elénk.
Harmadik este szállásunk Magyarlónán volt Bálint Gazda Vendégházában.
Utolsó napunk Zilahon kezdődött, a Wesselényi Miklós Református Kollégiumnál koszorúztunk, Ady ennek az iskolának a növendéke volt, s falai közt írta első veseit is. Ezt követően Szilágylompértra vezetett utunk a református templom gyönyörű festett kazettás mennyezetét csodálhattuk meg, a templommal szemben ma egy iskola áll, de egykoron ez volt Ady nagyszüleinek, Ady Dánielnek és feleségének a háza, a költő gyakran megfordult itt gyerekkorában.
Érmindszent volt utazásunk utolsó helyszíne, ahol megtekintettük Ady szülőházát és a benne kiállított személyes tárgyakat, családi ereklyéket. Megnéztük a kúriát is, ahol szintén eredeti tárgyakból álló kiállítás ihletett bennünket arra, hogy sok-sok fényképet készítsünk, s így örökítsük meg a kirándulás nagy pillanatait.
A két iskola diákjai közt szövődött barátságok, valamint az utazás során összegyűjtött sok- sok emlék biztosan sokáig él még a tanulók emlékezetében. Köszönjük mindkét iskolának, a szülőknek a támogatást, illetve mindenkinek, aki segített a program létrehozásában.

a Miroslav Krleža Horvát Iskola 7. osztályos tanulói